Véget ért a havazás, ragyogóan süt a nap. Testem már tavaszt érez, egésznap a szexre gondoltam, de persze ez nem meglepő… Szinte egyfolytában nedves vagyok, még jó hogy nem kell mennem sehova! Biztosan mindenki érezni vágyam illatát! Levettem a bugyit, miért ázzon szegény? Egy szál pólóban takarítgatok, élvezem, ahogy minden lépésnél össze simulnak nedves szeméremajkaim… Most még a pisilést is nagyon izgatónak találom! Amennyire tudok, nagy terpeszben ülök a W C.-én és nézem, hogyan csorog belőlem a pisi… Meg is kell magam törölgetni, annyira nedves vagyok, hogyne tudom szárazra törölni a nunim, sőt minden érintés olaj a tűzre! Inkább iszom egy kávét… Tejszín. Nyalni, falni! Csiklóra kenni! Forró ágyékom összerándul, a csiklómra kent hideg habtól. Én kéjesen felnyögők. Nem érdekel sem a kávé, sem a takarítás! Ledobom a pólóm, és tejszínhabos flakonnal vissza a fürdőszobába! Meztelen állok az üres kádba, melleimet, lábam közét, és fenekemet kenegetem a hideg habbal. Nagyon izgatónak találom, a tűkörben lihegő hab maszatos nőt… Duzzadt mellbimbóimat nyalogatom, ujjaimról szopogatom a szeméremajkaim közül megkaparintott, nedvemmel keveredett finomságot! Amennyire tudom, óvatosan a hüvelyembe dugom a palack fúvókáját, és megnyomom a gombot. Gyorsan ki űrül a flakon, leteszem, és ujjazni kezdem teletöltött puncimat. Hangos cuppogás kíséretében csepeg belőlem, a hab a kádba! Meg őrülök! A zuhanyzóért nyúlok, kapkodva lecsavarom a rózsát, beállítom a vizet, és leguggolok, hogy kényelmesen elérjem a fenekem. A mozdulattól hasizmom, prüszkölő hang kíséretében préseli ki hüvelyemből a bepumpált levegőt és maradék habot! A zuhanyzó csövét jó tíz centire, síkos végbélnyílásomba dugom, már csak a zuhanyváltót kell el fordítani. A langyos víz, simogatóan áramlik belém, és lassan feszíteni kezd. Most a csiklómat simogatom, és nézem, hogyan kezd kerekedni a hasam… Úgy érzem, szétrobbannak a beleim, lassan kihúzom a csövet, fenekem lyukának összeszorításával próbálom vissza tartani a tarthatatlant… Most a csiklómra engedem a vizet, testemet finom verejték lepi el, nyögdécselve várom a gyönyört… Hírtelen jön, szinte elkábít! Meg rándulok, a záró izmom ellazul és spriccelve, morgó hang kíséretében törlő a langyos víz és amit kimosott belőlem, Újra pisilek, és közben arra gondolok, úgy látszik, mégis takarítanom kell!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
