Vasárnap délután, hideg van. Egy vígjátékot megy a tévében, kényelmesen elnyúlva nézzük a meleg szobában. Láttuk már, de minden poénnál nevetünk. Az egyik szünetben E. pisilni indul. Nem tudom mi ütött belém, de megfogom a kezét. – Nézhetlek közben?- Meglepődik, és elpirul. Bár már sok mindent kipróbáltunk, a WC. eddig hallgatólagosan tabu volt… Lehajolt, megsimogatta arcomat. –Szeretnéd nézni, hogy pisilek? – Nagyot nyelek, úgy érzem magam, mint egy kis fiú, akit maszturbáláson kap az anyukája! – Igen, nagyon szeretném! – Gyere akkor, mert össze pisilem magam! – A fürdőszobában egy mozdulattal tolja le bugyiját és a szabad idő nadrágot. széles terpeszben ül le a wc.-re, pólóját a nyakáig húzza. Elé térdepelek, hogy minél jobban láthassam. – Ó, nem akar meg indulni…még sosem tettem ilyet… Hasát masszírozza, lehunyja szemeit. Combjait simogatom, csókolgatom. Hirtelen eltolja a fejem. – Menj ki, mert…- hosszan elnyújtva pukizik, arca lángol… Nem mer rám nézni. Csókolgatom, arcát, száját, hallom halk suttogását. – Ne haragudj, olyan hírtelen jött…Ó, milyen büdös! – Nem zavar a szag, mellbimbóját, szopogatom, hatalmas merevedésem van! Halk csorgásra leszek figyelmes, szinte orrom éri a punciját, olyan közel nyomom a fejem. Eláll a csorgás, majd néhány csepp újra ki csordul… Meg nyalom a szeméremajkait, ismerkedem az új ízzel… Pisi…Sós savanykás íz a nyelvemen. – Újra eltolja fejem, így láthatom hogy surrogó hangot kiadva, újnyi vastag sugárban pisil. Elő kapom farkamat, és hevesen rázni kezdem. A sugárból lassan cseppek lesznek, majd az is eláll. Nézi hogy verem a faszom, miközben a wc. papírért nyúl. Elengedem a farkam, felállítom a wc.-ről, és nyalni kezdem pisis rését. Ha marosan már a sűrű kéjlevét érzem a számba, észre sem vettem mikor élvezett el… Most ő állit fel, elém térdepel és a szájába vesz. Néhány ügyes mozdulat a nyelvével, és én is elélvezek. Mindet kifeji, kábultan nézem, a szája széléről állára cseppenő spermámat. Mellé térdepelek, és lustán csókolózni kezdünk. Köszönetet suttogok a fülébe. Meg mossuk arcunkat, és visszamegyünk a szobába. Még mindig a reklám megy, de bennünket nem érdekel, kielégülve boldogan öleljük egymást, és az elmúlt percekre gondolunk… biztos vagyok benne hogy ez valaminek a kezdete volt…
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
